ZselenszkyZselenszky Tamás

Nem hivatalos interjú - beküldött kérdésekre válaszolva a Méhdi levelei Smirnához c. könyv kapcsán

2017.09.25.

- Ugye beszívva írtad?

Nem tolok drogokat. Vannak olyan sztár ismerőseim, akik kimondottan ezért nem kedvelnek. Fröccsözöm. Évente kétszer beleszívok valakinek a cigijébe, mint békepipába... mint egy vér nélküli vérszerződés, de amiket írok azokat józanon írom. Egy dalszöveg írásakor voltam részeg: a Szabad Európa? c. írásakor. A többi mindenemet józanon írtam. Persze, ha a szerelmet is részegségnek vesszük, akkor az más. Sokan kérdezték ezt a dalszövegek, versek kapcsán is.
Szívjanak be, és írják meg amiket írtam... várom az eredményeket szeretettel.
Jómagam kevéssé számítok. Ez értetek van. Ne rólam beszéljünk... mert én megtettem, ami az én dolgom volt, és megteszem, ami még az én dolgom! Hanem arról beszéljünk, hogy ki mit tesz ahelyett, amit tennie kellene... ki milyen pótcselekvést, alibi feladatot nyög ahelyett, amit tennie kellene, és emiatt hogyan nyög az egész bolygó! Arról beszéljünk, ami a könyv tartalma... és rólatok, mert Ti vagytok a lényeg! Értetek van minden. Ez a könyv is. Azért, hogy végre gyógyítsátok a világot.

- Ha kezedben van a kulcs a tutkó élethez, akkor miért vagy szegény rockzenész?

Nincs a kezemben a kulcs. A szívemben van. Ami a kezemben van, azért pénz is van a kezemben. Ami a szívemben van, azért nem pénz van a szívemben; és mivel a szívemben több van, mint a kezemben, a kezemben kevés van.

- Szerinted, ha amit leírtál igaz és jó, akkor miért nem tud róla már mindenki? Hiszen eddig is elérhetők voltak ezek a dolgok? Miért így élnek az emberek?

A lelkében mindenki tud róla. Azonban ebben a korban az emberek a lelkük valóságától elfordultak, és elfeledték még azt is, hogy mitől fordultak el.
A valóság örök és mindig jelenlévő... csak az elme tébolyába süllyedtek nem látják.
Egyet szükséges tennünk: az elme tébolyából fel kell ébrednünk a lélek valóságára... és újra észlelni tudjuk az abszolút igazságot! Ehhez a bölcsességen, a szereteten, az égi kegyelem elfogadásán, és megélésén, a gondoskodáson át vezet az út. Kulcs a költészet-állapot. Milyen a költészet-állapot? Nem a slam, nem a rap, nem a rímfaragás.
„Legyetek olyanok, mint a gyermekek...” Gyermeki mindenre rácsodálkozás... hála... szeretet... egyenesség... gyönyörködő azonosság... a szülőkkel... a világgal.

- Mi van, ha hazudsz?

Önvizsgálatot kell tartani. Érdekből írom-e amit írok? Az elme tébolya szól-e általam, vagy a lélek valósága? Nagyapaként írok-e, aki még szigorában is szeret? Gyógyít-e a világon az, amit leírok? Elválaszt-e, megoszt-e, vagy összehoz-e az, amit leírok? Ami ezek után marad, mehet a papírra. Ha ehhez még hála is társul, akkor ki is adhatjuk.

- Miért nem vagy a rádióban?

Egyes elmélet:
Sokan azt hiszik, hogy egyfajta „hatalom” nem teszi be az elgondolkodtatóbb szövegű, vagy elvontabb zenéjű előadókat a rádiókba... ez kb. 15%-ban igaz csak. A drámai inkább az, hogy az igények határozzák meg a lejátszási listát, mert a kereskedelmi rádiók hallgatóságot édesgetnek, hogy megérje náluk reklámoztatni. Kiszolgálják a tömeget, mert tömegre van szükségük, hogy reklámozzanak náluk.

A képlet egyszerű: sok hallgató, sok reklám megbízás... slágerek.
A média azonban nem csak ennyiből kellene álljon, hanem népművelő, emelő szerepe is kellene, hogy legyen. amíg nincsen egy királyi népművelő, népjóléti, lelkesítő hivatal, addig hanyatlás van.
Amikor pusztán az üzlet irányít, meg a politika és az érdek, akkor népbutítás történik. Igénytelenné tétel. Az igénytelenné tett tömeg aztán igénytelenséget tud csak befogadni és így csúszik egyre lejjebb az egész. A népművelés elmarad, az igényesség nem fejlődik ki.
Ha a nép igényes lenne, a rádióknak igényes dolgokat érné meg sugározni, és a reklámoztatók akkor is jönnének.

Tehát, pl. Zselenszky nem azért nincsen a rádióban, mert az alakváltó chemtrailező gyíkemberek megtiltották... hanem főleg ezért... valamint nem politizálok, nem állok semmilyen párthoz... nem vagyok senki majma... nem nyalok... nincs sleppem... nem fizetek senkinek sem... de ezek mondom csak harmicadlagos tényezők. Ugyanakkor manapság már ennyi is elég ahhoz, hogy a tőled is elvett pénzt neked soha ne osszák vissza. Olyan az adjonisten, amilyen a fogadjisten; a kínálat a kereslet bűne - ahogy a költő megénekelte.

Királyi népművelő, népjóléti, emelő... bölccsé művelő hivatalt... média felügyelő osztályt... amelyet nem politikusok irányítanak, hanem bölcsek! Azonnal!

Kettes elmélet:

A második ok az lehet, hogy éktelenül sz..r vagyok és emiatt nem játszik le semmi.

- Miért nem dolgozol valamit, mint más? Nem dolgoznék én is tudnék ilyet írni, mert kipihent lennék.

Vannak munkák, amiért csak pénzt kaphat az ember, és van hivatás, amiért értékesebbet kaphat mint a pénz. Akik látják, amit látni lehet, vajon melyiket választják? A munka az, ami nem a természeted, ezért megerőltető... nem az örökkévalóságod, hanem valami helyett pazarolt idő, ezért vársz el érte fizetséget. Van hivatás, amely valódi természetünk szerinti, ebből adódóan nem megerőltető, nem várunk el érte fizetséget, mégis kapunk... és sokkal többet, mint pénzt. Adnak ötven pénzt, amit aztán tovább adunk... ami azonban a valódi fizetség, az a Ti emelkedésetek, gyarapodásotok... és az Egy öröme. Jó a pálinka is... és a csók is... de a legnagyobb fizetség, hogy természetünk szerint működhetünk, és gyógyítóvá teljesedni láthatunk Titeket! Ti vagytok a lényeg.

- Hol válik el a rosszalló-támadó a kérdezőtől?

A Világosság és Élet családja arról ismerszik meg, hogy bölcsességben, gondoskodásban, szeretetben... lélekben tartozik össze... és szereti az igazságot.
Az árnyékvetők családját arról ismeritek meg, hogy atyjuk a Hazugság Atyja, aki embergyűlölő már kezdetektől fogva. Legyetek bár szigorúak az emberekkel, mint a nagyanyák, nagyapák... ha a Világosság és Élet családjához tartoztok, akkor szigorúságotokban is szeretitek az embert.
Ha gyűlölnétek az embert, miközben szigorúak vagytok, nem a Világosság és Élet, hanem a Hazugság Atyjának családjába illenétek.

Hogyan lehet valaki egyszerre hadvezér, és szent?
Nagyapaként... nagyanyóként... szakrális királyként... pl.

- A kérdésem nem teljesen a könyvhöz kapcsolódik...de talán mégis. Miért van az, hogy amikor valaki olyannak mutatom meg az alkotásait, aki még nem ismeri Önt illetve az alkotásokat, annak vagy nagyon tetszik, amit hall, olvas, vagy pedig dühös lesz.... A két véglet közötti reakcióval - pl.: Okés, nem rossz... Kíváncsi vagyok a többire is... A maga nemében tök jó, de mégsem az én világom - alig találkozom. Vagy tágra nyílt szemek, vagy pedig igazi düh és értetlenség fogad... de tényleg.
A düh szerintem nem olyan rossz. Én is dühös voltam és nagyon sokat sírtam, mikor először találkoztam a munkásságával. A düh mély fájdalomból fakad. Kifejezett szeretettel és együttérzéssel kezelve hamar elpárolog. Érdekelne az ok.

A kérdés szempontjából háromféle ember van:
- aki keres, és örül, ha talál...
- akit idegesít, ha emlékeztetik rá, hogy mit művel ahelyett, amiért valójában megszületett.
Ez a szövegekre vonatkozik... és persze van...
- aki csak szimplán nem érti őket... majd ez felidegesíti. A szimbolizmus nem mindenkinek jön be. Okoskodónak érzi az előadót, aki mit képzel, hogy okoskodik.
Ezen felül annyira nem a szokványos hangszín és dallamvilág ez, hogy megértem, ha szokatlan sokaknak. Az is lehet, hogy annyira elb..szott vagyok, hogy ennyire sz..r az egész.
Az, hogy nem közömbösek, hanem utálják, szerintem szuper dolog első lépésként.
Hat. Nyugodtan lehet utálni. Örülök. Nem simogatni jöttem. Van a metalnál keményebb: magukkal szembenézni, és kibírni amit látunk.

- A dühösek miért dühösek és mit fogsz kezdeni Velük? Hogyan fogod kezelni Őket?

Semmit se kezdek velük... szeretem Őket; akit lehet közelről, akit nem lehet, messziről.
Azt kezdtem velük, hogy nekik adtam, amit tudtam. A többivel nem nekem, hanem nekik kell kezdeniük valamit. Megszelídítés nem létezik; csakis megszelídülés van.
Mutathatnám a mosolyomat, mondhatnám, amit hallani akarnak, és köthetnék nyakkendőt, hogy szeressenek... de inkább vetek tovább. A kikelés már nem az én dolgom, hanem az övék. Nekik nem velem van problémájuk, vagy dolguk, hanem önmagukkal.

- Miért nem Méhdi a király?

Mer' dzsimiakirály :))) Bocs...
Miért nem Ő, vagy Ő, vagy Ön a király? Mindenkinek királynak, királynőnek kellene lennie.
A király mindig itt van. Ha nem lenne itt, akkor nem lenne semmi.
Az, hogy csak „magányosan” az és nem a trónon, nem azt jelenti, hogy nincsen itt a király... hanem azt, hogy „nincsen itt” teljesség-minőségében a nép.

- Van olyan, aki nem a jóság felé igyekszik legalább a lelke mélyén? Van olyan, hogy valaki rossz és az is marad?

Az idők vége nem világok megszűnése, hanem a tudat időből felébredése az örökbe.
Aki nem ébred fel nem gonosz, de aki gonosz nem ébred fel.
Aki felébred nem gonosz, mert gonoszként nem tud felébredni.
A lelke mélye mindenkinek Egy, és az Egy az abszolút jó.
Ami gonosz tud lenni, az az elme... feledés... illúzió, és ebből az illúzióból adódó félelem, és vágy... és az ebből a vágyból, és félelemből, és tompaságból adódó tévedés... és az ebből a tévedésből adódó rosszakarat, és rosszcselekedet.
Ébredjetek az elme tébolyából a lélek valóságára... és elmúlik a gonoszság rólatok!

- A könyv utópia a mi életünkben, vagy lehetségesnek tartod a teljes emberiség-tisztulást vagy legalábbis a kritikus tömeg elérését?

Betáplálás. A könyvre nem lenne szükség egy olyan korban, ahol azért nem tűnne fel senkinek a megléte, mert egyértelmű. A könyv most sem fog feltűnni sokaknak, de most azért nem, mert ez itt a ló másik oldala... közömbösség van. Ti vagytok, akik számítanak.. az emberek. Az írója jól van... a könyv csak egy tárgy. Ti vagytok a lényeg. Ti pedig minden korban megérdemlitek, hogy szeressenek benneteket. Az, hogy elolvassátok-e, már rajtatok múlik. Vannak más írók is, és más könyvek is... és kihalni is szabad.

- Ezzel a példányszámmal akarod megváltani a világot?

Nem akarom megváltani a világot. A világot már megváltották. Nagyon örülnék nagy eladott példányszámnak, mert akkor tudnám, hogy sokan olvasták a könyvet. Olyan hülye vagyok, hogy a bevételből újabb könyveket fogok nyomtatni... hogy még több emberhez eljuthasson.

- Vallás-független? Akkor akik téged követnek nem hozzád kötik a vallásosságukat? És ezzel csak egy kezdeti újabbat képviselsz?

Ne engem kövessenek, én nem számítok! Ne hajolgassanak senkinek, semminek! Ami előtt a szívük hajol meg, szeretettel, hálával, csakis az méltó arra, hogy kövessék... de azt sem követniük ildomos, hanem megélniük, megvalósítaniuk és tovább ajándékozniuk.
Az ember élje a Világosságot és Életet... és szeresse az embertársait! Ezért ne várjon cserébe semmit... mert ez a természete... és nem a munkája! Ha nem a természete, hanem a munkája, akkor jár csak neki fizetség az erőfeszítéséért. Ám, ha a természete az igazság, akkor nem erőfeszítés számára, és ezért fizetsége nem más, mint mások boldogulása, és az Egy öröme.

Nem újabb egyházakra van szükség, hanem a valóságra! Nem új tanokra van szükség, hanem arra, hogy A Tan a Valóval újra azonos legyen. Manapság nem így van.

- Miből gondolod hogy igazad van? „Épp most adtál igazat...” van ez a vers... Nem kell igazat adnod.
Nekem van, neked úgyis túl sokba kerül... vagy valahogy így.

Fodor Ákos lehet... Ő szokott ilyen frappánsakat írni. Hiszel-e magadnak? Tudod-e, hogy az elméd tébolyának képei, hangjai beszélnek-e, vagy a lélek valósága szól? Van, aki tudja. Aki úgy hallgat meg, hogy maga is találkozgat a lélek valóságával és nem csak az elme tébolyával... felismeri a szavaim mögötti lelket. A lélek ismeri fel a lelket. Aki éli a lelket, és a Világosságot, és Életet... Élve Élő... az felismeri ezeket másutt is... mindenben.
Ha Ti nem tudjátok, majd tudni fogjátok.
Ha Ti nem tudjátok, figyeljétek azokat, akikről tudjátok, hogy tudják!

Ne az ajnározókat, mert Ők is csak kibújnak a megvalósítás alól az ajnározással! Megélés helyett ajnároznak. Ne a kritikusokkal, mert Ők is megvalósítás helyett kritizálnak!
Ezzel leplezik szégyenüket, hogy nem megvalósítanak. Azok ugatnak habzó szájjal, akik mást csinálnak ahelyett, ami a valódi létfeladatuk lenne, és rettentően zavarja Őket, ha erre bármi is emlékezteti Őket.

Ha a következő huszonnégy órában minden bűn legális lenne, és nem büntetnének semmiért, miket követnétek el?

- Szerinted nem fogalmazol bonyolultan a mai átlagember számára? Nem túl elvont és nehezen emészthető?

A magyar népdalok szövegeit tartom a világ tetejének... egyszerűek, szép képek... és annyira sokrétűek, mélységesek és katartikusak tudnak lenni, hogy hejjj!
A szimbolizmust pedig legtöbbször nem azért használja valaki, mert jaj de okos, hanem, mert ha kimondaná a tutit, akkor elütné a metró a következő héten.
Valamint létezik a gondoskodásnak egy titkos dimenziója is, miszerint óvjuk a hallgatóságot attól a károsodástól, ami akkor érheti Őket, ha olyat hallanak, amit nem tudnak feldolgozni.
Az ún, virágnyelv sok mindenre jó egy olyan korszakban, ahol a szabadság csak eszme... és a spicli még mindig megbecsült foglalkozás.

Másrészről mindenki hazudik, vagy szégyell, vagy kíméli a népet. Én nem kímélem. Arra ott van mindenki más. Én nem nézem Őket hülyének, hanem hiszek bennük, és abban, hogy össze tudják kapni magukat.

- Azt hiszed Te vagy itt a Jézus?!

Török-Zselenszky Tamás költő vagyok. A költők privilégiuma, hogy bármit elmesélhetnek... megpróbálhatják szavakkal elmesélni azt is, amire nincsenek szavak. Ennyi csak. Ebből adódnak a metaforák. Költőknek elnézhető, hogy képekkel szólnak kifejezhetetlen dolgokról.
A művésznevem, hogy Méhdi a méhek iránti hála és csodálat jegyében választatott. Nem kell sokat belelátni ezekbe. A Nap becenevem is a kerek fejemre utal... meg némi tinédzser hülyéskedés eredménye. Van, aki férfiből lett nő, van, aki unikornis, ha az akar lenni... van, aki transz nemű, vegetáriánus, űrhajós... én Méhdi vagyok, aki szereti a méheket és az embereket.
Van a facebookon egy Méhdi nevű oldalam, amit néhány jó barátnőmmel, barátommal közösen szerkesztek. Ott pl. nem csak én vagyok Méhdi, hanem együtt vagyunk. Reményeim szerint évről évre többen lehetünk Méhdi. Méhdi én vagyok, de egyszer mi leszünk, mindannyian.

- Kinek szól, kinek ajánlod? Milyen tapasztalatból született? Miben új? Melyik a legfontosabb téma, amit érint? Nevezhető önsegítő könyvnek? Egy könyvesboltnak melyik polcára tennék, mi lenne mellette?

- Embereknek, és más lényeknek.
- Kinyilatkoztatás. Aki tudja, mi az, tudja mi az.
- Semmiben sem új. Az ember volt az, aki ezer és megint ezer, és megint ezer évek távlatában sem fordult efelé a nem új dolog felé. Azoknak tűnhet újnak, akik sosem fordultak a legrégebbi felé.
- A szeretet, és a világ gyógyítása.
- Nevezhető. Úgy önsegít, hogy a világon segít, úgy világsegítő, hogy rajtunk segít.
- A 70%-os leárazás polcra.
- Ide vicceseket akartam mondani. Növény-növénnyel, állat-növénnyel pornó.

- Hányszor írtad át/újra? Van-e benne rejtett közhely? Bármi, amit még véletlenül se vegyen benne komolyan az olvasó?

- Érdekes, hogy sok ezer éves tan is válhat közhellyé az emberek köreiben, de meg nem valósították.
Már közhelynek számítanak a tanítások, anélkül, hogy bárki is megélte volna azokat.
- A század egyetlenje nem kinyilatkoztatás, hanem szerzemény, és abban eszközöltem pár javítást az első verzió óta. A fekete, és piros könyv úgy van, ahogy megíródott... maximum hozzáírtam plusz részeket.
- Önmagát... magát ne vegye komolyan.

- Miről szól a könyv?

„Próbálj meg őszinte lenni pszichológia nélkül, szeretni én nélkül, Istent látni vallás nélkül! Csak úgy, ahogyan tényleg van. Valahogyan szívből és örömmel.” - Hamvas Béla -
Erről szól a könyv.

- Mi a célod a könyvvel? Milyen késztetésből írtad?

Azt kívánom, hogy gyógyítsa a világot!

- Mi a legjobb, ami „történhet” a könyv nyomán? És mi a legrosszabb?

Számomra a legtöbb az, ha rögtön elkezdi gyógyítani a világot. A legrosszabb az, ha nem rögtön kezdi el gyógyítani a világot. Minden más lényegtelen.

- Honnan tudod ezeket? Ki vagy te?

A látszatom: test... elme... szerep... név.
A valóságom: lélek, Világosság, Élet... szeretet.
A hitem: bölcsesség... gondoskodás.

A valódi kérdés az lenne: ki a jelenlétem:
mindegyik... vagy nem mindegyik?
A másik valódi kérdés, hogy bennetek ki vagyok?
A teljes jelenlétem csakis a Ti teljes jelenlétetek során felfogható.
Ha nem vagytok teljesen jelen, az én teljes jelenlétemet sem láthatjátok meg.
Attól, hogy nem látjátok, még jelen lehetek teljesen. Attól, hogy nem látjátok, én láthatlak benneteket.
Attól, hogy nem vagytok teljes jelenlétben, én már olyannak, egésznek látlak benneteket most is.
Ti vagytok a lényeg. Nem én. Én már jól vagyok. Azért beszélek szavakkal egyáltalán, hogy gyógyítók akarjatok lenni, és gyógyítsatok.

-----

A könyv 2017.09.09. 09:09:09-kor megjelent, innen rendelhető: http://zselenszky.hu/shop/mehdi-levelei-smirnahoz/

Méhdi levelei Smirnához